„TALPASPILLÉR”
Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a bizonyára sokak által ismert „talpaspillér” tartószerkezeti és alapozási vegyes építési rendszer. Ez az építési mód a német ajkú beruházóknak köszönhetően a tisztán vasbeton és vasbeton-acél vegyes csarnokok esetében is egyre nagyobb teret nyer a hazai beruházásoknál. A hazai gyakorlatban nagyobb múltra visszatekintő kehely alapokba és helyszíni vasalásba helyezett sajátos technológiát, ez a több szempontból is érdekes megoldás válthatja ki.
A technológia lényege, hogy a helyszíni vasszerelést, betonozást és kelyhet, egy előregyártott, talppal együtt vasalt és bebetonozott oszlop helyettesíti, amelynek funkciójához akár a lábazati vasbeton panelek csatlakozatásához szükséges „váll” is elkészülhet. (lásd: kép)
A Kivitelezési sorrend a következő:
- Földkiemelés és kitűzés
- Soványbeton alaptest készítése
- Talpaspillér pozícionálása és szintbeállítása beton zsámolyokra és acél szintbeállító lemezekre
- A talpaspillér körbezsaluzása a talp befoglaló méretéhez képest körülbelül + 20 cm távolságra, majd ezután az előregyártott kirekesztéseken keresztül öntömörödő nagyszilárdságú beton beöntése, amely a talp alsó síkja fölé kell érjen körülbelül 10cm-rel.
- A beton szilárdulásával a zsaluzat elbontható és a földvisszatöltés + tömörítés elkezdődhet.
Összevetve az előregyártott kehelybe ültetett és helyszíni monolit vasbeton tömbre helyezett technológiához képest, a talpaspillérek alkalmazása egy relatíve gyors építési módszer, kellően precíz és maga a pillérállítás folyamata is lényegesen gyorsabb tud lenni. Gyengesége a magasabb ár, amely egyrészt az előregyártásból is adódik, másrészt jelenleg Magyarországon nincs olyan vasbeton szerkezetekkel foglakozó cég, amely talpaspilléreket készítene. Az előregyártás ugyanakkor lehetőségeket is hordoz magában, hiszen a kivitelezés szervezése és ütemezése is támaszkodhat erre a tulajdonságra. Egy gyár esetében, ahol a kivitelezési idő lerövidítése egy lényeges szempont, jó döntésnek bizonyulhat.
Nem elhanyagolható veszélyforrás ugyanakkor a szállíthatóság kérdése, az oszlopok elhelyezéséből eredő plusz igénybevételek és az ilyenkor szerzett sérülések sem.
