Mikor kell szakági tervet készíteni?
2017 májusában megszülettek az új kamarai szabályzatok. A MÉK és az MMK szabályzata a 191/2009-es kormányrendelettel összhangban most már egyértelműen meghatározza, hogy milyen esetben kell szakági terveket készíteni.
Alapvetően abból kell kiindulni, hogy ha a 191/2009-es Korm. rendelet 22.§-ban olvasható jellemzők felett kívánunk építkezni, akkor minden esetben normál kiviteli terveket kell készíteni, szakági kiviteli tervekkel. A 22.§ közül a leggyakrabban előforduló szabályozások:
- ha a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter, vagy ezt meghaladja ( és ez nem csak a födémekre, de pl. a tető ácsszerkezetére is érvényes!)
- az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek (kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb, előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút)
- az épület terepszint felett legalább két szintet tartalmaz, pince esetén a pince padlóvonala a terepszinttől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2
Az idézett kormányrendelet által meghatározott műszaki előírások hatálya alá nem eső építmények között megkülönböztetünk egyszerű bejelentést és „nem” egyszerű bejelentést. Ha a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet által szabályozott egyszerű bejelentés kategóriáján kívül esünk, akkor nincs kiviteli terv készítési kötelezettség.
Az egyszerű bejelentéseken belül megkülönböztetünk 300nm alatti és feletti kategóriát. 300nm alatt egyszerűsített kiviteli terveket és rendszerleírást kell készíteni. 300nm felett egyszerűsített építész kivitelei tervre és szakági gépészeti, elektromos kiviteli tervekre van szükség. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a korábbi szakmai viták eredményeképp egyértelművé vált, hogy a szakágakra vonatkozó rendszerleírásokat semmilyen körülmény között nem készítheti az építész tervező, minden esetben szakági tervező bevonására van szükség!
Felhasznált irodalom: Építő Élet – építőipari havilap
