Minden tárgy az abszolút nulla fok felett (0 Kelvin = -273,15˚C) elektromágneses sugarakat bocsát ki magából infravörös (InfraRed = IR) tartományban. Ezt a sugárzást az emberi szem nem képes észlelni.
Környezetünkben tehát minden tárgynak – legyen az egy téglafal, egy személyautó, egy faág, a fűtőtest vagy a hűtőszekrény – van egy bizonyos hőmérséklete. Minél melegebb egy test, annál több energiát bocsát ki magából. Mivel ez az energia az emberi szem számára láthatatlan, ezért láthatóvá tételéhez segédeszközre van szükség – ez a hőkamera, Ez a műszer átalakítja ezeket az energia hullámokat egy jól látható képpé, így megmutatja mindazoknak a tárgyaknak a hőképét, amelyre a kamera fókuszál.
A hőkamera detektora nagyon érzékeny hasonlóan az emberi szemhez. De míg az emberi szem az úgynevezett ,,látható fénytartományban,, fogad adatokat, addig az FPA (a mi kameránk detektora) képes érzékelni képet a hőenergia hullámhosszán is (8-14 μm). A detektor minden képpontja (pixele) egy hőmérséklet érzékelőt tartalmaz és egy hőmérsékleti képpontot jelenít meg a kijelzőn az emberi szem számára látható színes pont formájában. Ezen pontokból áll össze a hőkép.
Technikailag egyetlen hőkamera sem képes azonban ,,keresztüllátni,, a tömör anyagokon. Például a téglafalak, vagy a belterekben található bútorok egyike sem átlátszó az infra vörös sugárzást megjelenítő kamerának, kizárólag a testek felületi hőmérsékletét képes ,,látni,,. Azt viszont kimagasló érzékenységgel, a felület megérintése nélkül.
A hőkamera aktuális képén a melegebb tárgyakat sárgába/fehérbe hajló, illetve a hidegebb tárgyakat feketébe és kékbe hajló hűvösebb színátmenetekben láthatjuk. A köztes hőmérsékletű tárgyak pedig vörös, narancs és ibolya színátmenetűek lehetnek. Természetesen a modern hőkamerák emellett számtalan egyéb színpalettát is kínálnak a mérés céljának megfelelően.
Következzen egy rövid ismertető arról, hogyan használják a hőkamerát. Milyen évszakban, a nap mely szakában hatékony az Ön otthonának, irodájának, nyaralójának, gyártó üzemének, szállodájának, bármely épületének hőkamerás vizsgálatát elvégezni.
A természetes környezetünk tulajdonsága, hogy a napközben (megközelítőleg délelőtt 10 óra és délután 3 óra között) nagyon kicsi a környezetben található tárgyak és testek felületi hőmérsékletei közötti eltérés. Késő délután, de főként kora reggel ellenben a környezet lehűlő vagy felmelegedő fázisban van, amely jó lehetőséget biztosít számunkra, hogy könnyebben érzékelhessük hőkameránkkal a hőmérsékletbeli eltéréseket. A normál hőkamerával rendelkező szakemberek ezért arra kényszerülnek, hogy főként az késő őszi, a téli és a kora tavaszi hónapokban és az említett napszakokban végezzenek vizsgálatokat.
Mi úgy láttuk, hogy túlságosan behatárolnák a munkavégzésünk időpontjait, ezért az ABÉTA Kft. nagy felbontású és a piacon elérhető egyik legérzékenyebb hőkamerával dolgozik. Így mi szeptembertől májusig, a nap bármely szakában képesek vagyunk nagy részletességű hőkamerás vizsgálat készítésére. Nagy előnyt jelent ez az átlagos képességű hőkamerákkal szemben, amelyekkel nehéz napközbeni vizsgálatokat végezni, hiszen ekkor a fal – amelyben nedvesség, hőhíd, vagy egyéb károsodás lehet – egységes hőképet fog adni. Ha a hőkamera alacsony felbontású és/vagy a kezelője nem megfelelően felkészült, lehetetlen megállapítania, hogy mit lát (illetve mit nem lát). A falban, a mennyezeten vagy a padlóban lévő kismértékű hőmérsékleti eltérés nem fog látszódni. A vizsgálat elkészül, és Ön nem kap megbízható adatot arról, hogy milyen az ingatlanának az állapota.
Összességében tehát, az ABÉTA Kft. azért használja a kereskedelmi forgalomban kapható egyik legérzékenyebb hőkamerát (TESTO 885-2 SuperResolution), mert így nem csak ideális időben tudunk vizsgálatokat végezni, hanem azon kívül is. Az ABÉTA Kft. hőkamerája nagy teljesítményű, képfelbontása (640×480 pixel) a normál kamerák tíz-húszszorosa, érzékenysége is messze felülmúlja a néhány százezer forintért kapható versenytársakét.
Feltehetjük a kérdést: ,,mi a különbség az épület vizsgálat illetve a hőkamerás vizsgálat között?”
Az épület vizsgáló és a hőkamerás szakember egyaránt nagyon fontos szerepet játszik egy építmény állapotának a megítélésekor. Az igazi különbség közöttük az, hogy egy hőkamerás vizsgáló megmutatja azt is, hogy mi történik a mennyezetek, padlók és falak mögött, amire hőkamera nélkül a legképzettebb szakember sem képes.
A hőkép, amelyet a kamera érzékel, megmutat minden hőmérsékleti különbséget szinte bármilyen felületen. Amikor a hőképen eltérő színű és telítettségű felületeket látunk, tudni fogjuk, hol keressük a problémát, az honnan indul és hol fejeződik be.
A képen egy újépítésű társasház homlokzatát látja. Ön valóban úgy gondolja, hogy egy épület vizsgáló szakember képes egyszerű szemrevételezéssel észrevenni azt a problémát ott, az erkélylemezek csatlakozásánál? Az M2 és M3 pontokkal jelölt helyeken nagymértékű hőhíd látható, azaz szökik a meleg a lakásokból, a lakók részben az utcát fűtik! Megvenné ezt a lakást ezek után annyiért, amennyiért kínálják?
Az ABÉTA Kft. hőkamerás vizsgálatával az ilyen problémák egyszerűen és gyorsan felfedezhetőek.
Vizsgáljuk meg az alábbi fotót is. Ön szerint az az átlagos épület vizsgáló aki nem használ hőkamerát, észre fogja venni, hogy ennek az öltőző helyiségnek a felső sarkában olyan rossz a hőszigetelés, hogy ott hamarosan meg fog jelenni a penész? Nagy gyakorlattal esetleg észreveszi, de mit mutat annak a szakembernek, aki jönne megjavítani? Hol szigeteljen?
Rengeteg pénzt spórolhat, hiszen az a szakember aki a javításra érkezik, már pontosan tudni fogja a probléma helyét, és nem fogja a szükségesnél nagyobb helyen a lenti képen látható homlokzati paneleket, lemezszegélyeket megbontani, hiszen csak a felső három panelnél van a gond!
Az alábbiakban egy érdekes fotót mutatunk.
Budapest egyik lakótelepén készült az alábbi hőkép. Jól látható rajta egy tíz emeletes panelház sötétebb és előtte egy kétemeletes lapos épület világosabb hőképe. A panelházat felújították, az ablakait korszerűbbre cserélték, a falakat hőszigeteléssel látták el. A lapos épület a múlt század hetvenes éveiben épült iskola, ahol ilyen felújítás még nem történt.
A hőképen az is jól látszik, hogy a lakótelep mely épületeit nem érintett még a „panel-program”, a világosabb tónusú, magasabb hősugárzást (hőveszteséget) mutató épületek a kép jobb felső sarkában láthatók.
