Garancia, jótállás, szavatosság – lakóépületek esetében – III. rész
Szavatosság:
A kellékszavatosság fogalmából levezetve hibás teljesítés esetén a vevőt az új Ptk. 6:159. § (2) bekezdés rendelkezése alapján négyféle, az alábbi sorrendben érvényesíthető, ún. szavatossági jog illeti meg:
• a kijavítás
• a kicserélés
• az árleszállítás
• a vételár-visszatérítési igény (ú.n. elállás).
Az új Ptk. tartalmazza azonban azt a szabályt is, miszerint jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye, azaz nem lehet visszakérni a lakás árát, ha levált a tapéta, vagy nem záródik jól az ablak.
A szavatosság körében fő szabály szerint a vevő köteles bizonyítani „igazát”, vagyis azt, hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt a termékben (lakásban, lakóházban) és a hibát nem a vevői rendeltetésellenes használat okozta. Itt tehát a bizonyítási kényszer a jótálláshoz képest megfordul!
Lakóingatlan esetében a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el, tehát ezen belül kell a vevőnek az igényét a kivitelező (beruházó) felé jeleznie. Fontos szabály, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot (lakóingatlant vagy annak egy részét) rendeltetésszerűen nem tudja használni.
A kicseréléssel vagy a kijavítással érintett ingatlanra, annak részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.