A helyes pára-; víz- és légzárásról – 3. rész
Párafékezés: A külső és belső terek közötti páradiffúziós nyomás természetes kiegyenlítődése miatt a páravándorlás egy mindig bekövetkező jelenség. Ebből adódóan semmilyen anyag nem tekinthető párazárónak, legfeljebb nagyon nagy párafékező tulajdonsággal rendelkezik. A mi feladatunk, hogy az a páramennyiség, amely bejut a szerkezetbe, az ozmózis elvén egyre kisebb páradiffúziós ellenállású anyagokba ütközzön, azaz a kifelé vándorlást elősegítsük és sehol se zárjuk be.
Ezek alapján a külső és belső oldali félig-áteresztő EPDM szalagok között valójában az a különbség, hogy a külső oldalinak kisebb a páradiffúziós ellenállása, mint a belső oldalinak.
Összefoglalva: Mikor kell a pára-; víz- és légzárásról gondoskodni?
Csatlakozó szerkezetek esetében mindig!
Hol kell a pára-; víz- és légzárásról gondoskodni?
A párát mindig belülről zárjuk, és a csatlakozó szerkezetek belső síkjait kell megfelelően felületfolytonossá tenni. A vizet és a levegőt mindig kívülről zárjuk és a csatlakozó szerkezetek külső síkjait kell megfelelően homogén módon kialakítani!
Miért kell a pára-; víz- és légzárásról gondoskodni?
Egészségvédelmi, hőtechnikai és páratechnikai szempontok miatt, amelyet úgy érünk el, hogy az építés után további jelentős nedvesség nem kerülhet a csatlakozó szerkezetek közé! (ide nem vonatkozik a páravándorlásból származó nedvesség szállítása, hiszen az nem mértékadó nedvességterhelés a szerkezetek szempontjából)
A leírtak alapján megéri-e a helyes, és gondos műszaki megoldás alkalmazása?
Minden kétséget kizáróan IGEN. Az épületünk egészséges és jó komfortérzetű lakóhely vagy munkahely marad, ahol a bent tartózkodók jól érzik magukat, és az utólagos „felszíni” javítgatásokkal szemben a karbantartásra fordítandó keret jobban hasznosulhat! Ne feledjük, hogy egy hibásan kialakított csomópont utólagos rendbe tétele lényegesen több idő, pénz és energia ráfordítást igényel, mintha elsőre helyesen készült volna el.
